Többen kerestek már meg a fenti problémával – gondoltam, álljon hát itt egy bejegyzés erről a témáról is, lévén sokakat érint napjaink számítógépes (főleg laptopos) világában.

Oldalról vizsgálva gerincünket, kétszeres S görbületet illene felfedezni rajta. A nyaknál befelé ívelő kanyarulatot, a háton kifelé, majd a deréknál (ágyéknál) szintén befelé ívelőt kellene látnunk, amennyiben a vizsgált egyénnek úgymond megvannak a fiziológiás görbületei. (Az, hogy micsoda szép egyenes háta van valakinek, már régen tudjuk, hogy inkább rossz – de erről majd szóljon egy másik bejegyzés, amiben a testtartásról emlékezek meg.)

Szóval a nyaki gerincszakaszon úgynevezett lordózis a normális, tehát egy enyhe befelé ívelő homorulat. Amennyiben – különböző okokból kifolyólag – ez a homorulat kiegyenesedik, esetleg át is fordul kifózisba (domborulatba), az nemcsak esztétikai problémát fog jelenteni, hanem bizony hoz magával némi kellemetlen, esetenként akár fájdalmas tünetet is.

A legtöbben azzal indulnak neki a kivizsgálásoknak, hogy egyre gyakrabban fáj a fejük, fülzúgásuk van, esetleg szikrázik a szemük, egy-egy pillanatra elsötétül, gyengeségérzés, fáradékonyság lesz úrrá rajtuk stb. Ha szerencséje van a delikvensnek, rögtön gyanakodnak a nyakára és első útja (de sajnos csak sokadik a tapasztalatok szerint) a röntgenbe vezet. A röntgensugár pedig nem hazudik! Gyönyörűen diagnosztizálható vele a megváltozott görbület.

A jobb oldali képen látható a fiziológiás formája a nyaki gerincnek, a bal oldalon pedig a kiegyenesedett.

Gerincünk struktúrája arra a bizonyos kétszeres S görbületre van tervezve. A kisízületek, a porckorongok úgy helyezkednek el, hogy ehhez a formához ideális a pozíciójuk. Ha a forma változik, az egyéb alkatrészek sorsa is rosszra fordul. Másként, rosszul terhelődnek, ami a későbbiekben degeneratív problémákhoz vezet.

A nyaki gerincszakaszon azonban van még egy fontos tényező: az agyat vérrel ellátó egyik fontos artéria fut a csigolyákban, így könnyen érthető, hogy ha a csigolyák helyzete megváltozik, az artéria útja, a vér szabad áramlása is akadályozva lesz (mint ahogy egy meghajlított slagból is akadozva folyik a víz). Ez okozza a fentebb felsorolt tüneteket.

Emellett a porckorongok, a kisízületek terhelése sem lesz optimális, a nyaki izmok feszülése is kórossá válhat, melyek helyi fájdalomként jelentkezhetnek.

A nyaki lordózis kiegyenesedésének több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb a hosszú távú, helytelen testtartás. Az egész napos íróasztalnál, számítógépnél ülés – amennyiben nem felel meg az ergonómia elvásárainak – egyenes út a gerincproblémákhoz. Ezek egyik manifesztációja a kiegyenesedett nyak, illetve az ún. előre helyezett fejtartás. (Könnyen ellenőrizhető: a fül és a vállcsúcs egy vonalban kellene, hogy legyenek normál körülmények között.)

Rendkívül fontos lenne betartani ezt a pár egyszerű szabályt a számítógép előtt ülésnél, garantáltan kevesebb kellemetlenséget élnénk át a gerincbántalmak miatt!

Lássuk melyek ezek:

-         talp alátámasztva,

-         térdek kb. 90°-ban hajlítva, combok alátámasztva,

-         derék homorulata megtámasztva (széktámla vagy egy hengerpárna kiváló),

-         könyök is kb. 90°-ban hajlítva,

-         monitor szemmagasságban.

Ha a gerinc fiziológiás helyzetét (görbületek!) fenn tudjuk tartani a lenti szakaszokon, akkor a nyakunk is jó eséllyel helyes pozícióban lesz. Képzeljünk csak el egy görnyedő háttal ülő embert, szinte belóg az arca a monitorba! Márpedig a fejnek fent a helye magasan (lásd: fül a vállcsúcs felett).

És akkor meg is említeném gyorsan a laptopokkal szembeni ellenérzésem okát: praktikus kis jószág, de nem lehet ergonomikusan használni!!! Ha az asztalon van, jó a vállamnak, de lefelé kell néznem a kijelzőjére, folyamatosan előre lógatva az amúgy is statikailag előre billenő fejemet (→ egyenesedő nyaki lordózis, túlfeszülő hátsó nyakizmok), ha alápolcolom, hogy szemmagasságba kerüljön, a vállamat fogom megemelni (→ a trapézizom felső része fog sajogni perceken belül). Szóval ha már számítógép, akkor én az asztalira szavazok!

És még egy mindennapi jótanács: a nyaki homorulat ellensége a túlságosan magas párnán való alvás, tévézés, olvasás is, hiszen ezeknek köszönhetően is inkább előrehajló helyzetbe kerül a nyak, aminek pont hátrafelé kellene ívelnie. Érdemes megpróbálni és átszokni az úgynevezett anatómiai párnára, amely éppen ott támasztja alá a nyakat, ahol szükséges, fenntartva természetes homorulatát. Ez az egyszerű dolog sok vendégem nyaki panaszain segített már!

A fenti ergonómiai tanácsok főleg preventív céllal íródtak, de a már kialakult rossz tartás korrigálásában is fontosak lesznek. Ezek mellett természetesen szakember segítségével összeállított tornára, esetleg manuálterápiás kezelésre is szükség lesz.

Ha magadra ismertél, akkor feltétlenül keress fel egy gyógytornászt, leginkább olyat, aki gerincproblémákra szakosodott.

És én is szeretettel várlak tartásjavító hatással bíró gerinc- és dinamikus jóga óráimon!

Órarendem: www.gerinctrening.hu